Nagy esemény történt a házunk táján, megnyitottuk – egyelőre elvitelre – a kávéházunkat. A
San Ramon kávéház a Tompa utcában található. (15/a). Ennek az örömére utána jártam,
hogyan is alakultak ki a kávéházak.
A kávéház eredetileg egy olyan vendéglátóipari egységnek számított, ahol csak kávét
szolgáltak fel. Az első kávéházak az 1550-es években, Isztambulban nyíltak. Ide eleinte csak
férfiak jártak, akik ennek ürügyén tudtak kiszabadulni a zárt világból, amiben éltek. A
kávéház a szórakozás, a beszélgetés, a művelődés helye volt. Itt más emberekkel
ismerkedhettek, megvitathatták az aktuális eseményeket, beszélgettek.
Egyre nagyobb népszerűségére példa, hogy időről időre a hatalom megpróbálta betiltani, hol
egy esetleges ellenzék kialakulásától tartva, hol pedig az iszlámmal való összeférhetetlenség
címén, de véglegesen sosem sikerült megtennie. A kávéházak tovább virágzottak, és végül is
fűtötték a kereskedelmet, ill. adóbevételhez juttatták az államkincstárt.
Európába a kávézás szokása és a kávé a 17. században érkezett meg. Az első európai kávéház
Velencében nyílt meg 1624-ben, mégpedig La Bottega del Caffé néven. Ezt követte
Franciaország., Párizs.
1683-ban a sikertelen török ostromot követően a bécsi polgárok zsákmányoltak kávébabbal
teli zsákokat az ostrom után ott hagyott készletekből, amiből megismerhették a kávét, majd:
az örmény Diodato 1685-ben alapított Bécsben kávéházat, mely itt az elsőnek tekintendő. Ezt
követően nem sokkal Európa többi országában is elterjedt a kávéház és a kávézás szokása, így
például eljutott néhány évvel később Magyarországra, Hollandiába és Németországba is.
A kávéházak elszaporodása a 19. század második felére tehető. Különböző, szűkebb és tágabb
baráti és asztaltársaságok találkozóhelyévé váltak.
Az 1850-es években összesen 40 kávéház üzemelt Budapesten, de a 20. század elejére
hatalmas kiugrásként több, mint 500 helyet számolhattunk. Hogy mi vonzotta ide az
embereket? Szabadság íze, önmaguk lényének felfedezése és lehetőség a társadalmi rétegek
közti vitákra, beszélgetésekre, értekezésekre – például itt találkoztak az írók és azok olvasói
közönsége.
A kávéház jobb, mint otthon” – jelmondat, ami az 1890-es években népszerű mondás volt
Pesten. Az írók és művészek itt találkoztak, itt beszélték meg az irodalmi terveket, és
vállalkozásokat intéztek, sőt szerkesztőségek napi munkahelye is ez volt gyakorta.
A Pilvax egyenesen történelmi jelentőségű kávéházzá vált a szabadságharc kapcsán. Petőfi
Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és társasága találkoztak itt rendszeresen. Jókai Politikai
divatok című romantikus regényében állít halhatatlan emléket Pilvaxnak.
A 20. század elején lett először elfogadott, hogy nők is látogathatják a kávéházakat. Itthon a
második világháború után néhány évvel a kávéházak többségét bezárták, a többit államosítva
működtették. Budapest a rendszerváltás után szerzi vissza egyre gyorsuló léptékben a
kávéház-fővárosi rangját.
A képzőművészeknek is gyakran szolgált témájául a kávéházi élet, például Mihail
Fjodorovics Larionov: Szabadtéri kávéház (1907) című festménye, vagy Henri de Toulouse-
Lautrec A kávéházban; a sápkórós pénztárosnő (1898), Boileau úr a kávéházban (1893) című
festményei.
Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin (1917–18) Kontrareliefjeinek formát felhasználja egy kávéház
dekorálásához.
Az elmúlt évtizedekben kávéházi kultúránk számos régi gyöngyszeme újult meg, és a régi
megszokott színvonalon kínálja szolgáltatásait.
Most mi is hozzájárulunk, hogy az újra nyitás után itt is szívesen beszélgessetek,
ismerkedjetek, olvasgassatok egy finom, különleges kávé mellett a San Ramon kávézóban.
Addig is, amíg nem nyithatunk, ismerkedjetek a kávéinkkal, reméljük titeket is a bűvkörében
vonz, éppúgy, mint minket.
https://www.sanramon.hu/termekkategoria/termekeink/
Ne felejtsetek el feliratkozni hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljetek akcióinkról, újdonságainkról!
